A Gödöllői Iparművészeti Műhely kárpit-és szőnyegszövő műhelye a régi szecessziós művésztelep hagyományait felelevenítve működik. A műhely alapítója, első művészeti vezetője Remsey Flóra Ferenczy Noémi-díjas kárpitművész volt, aki élete végéig, 2014-ig tanított a műhelyben.
Remsey Flóra írásából idézünk:
„A régi szecessziós Művésztelep utcájában áll az a ház, ahová 1998 őszén a frissen alakult Gödöllői Iparművészeti Műhely beköltözhetett. Abban az utcában, ahol Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár, Remsey Jenő éltek, ott, ahol Körösfői-Kriesch Aladár 1904-ben szövőiskolát hozott létre. Ez a szövőiskola megteremtette a gödöllői szőnyeg fogalmát, mely európai hírnevet szerzett a településnek. Később a szövőiskola a mai Iparművészeti Egyetem elődjének, az Iparművészeti Iskolának tanműhelyévé is lett. Ebből az örökségből merítve formálódott ki a Műhely és környezete. Az alkotói munka, a kiállítási program és a művészeti nevelés fonódik itt össze egy helyszínen. A sajátos miliő meghatározó foglalatát adja az itt folyó tevékenységeknek. Nyugalmat, békességet sugároznak a régi bútorok, a dúsan burjánzó növényzet, a ritka változatosságú kerámiák, a falakon látható festmények és a nagy időigényű, az emberi kéz számtalan mozdulatából építkező szőnyegek… Az oktatás személyre szóló, művészeti nevelési módszere talán nem is lehet más. A közös érdeklődésű közösség, ha az időben, személyeiben változik is, emberi kapcsolódásaiban folyamatosan jelenlévő érték, az itt folyó képzés egyik kiemelendő minősége.”
2014-ben a tanítást Farkasvölgyi Éva kárpitművész vette át.
2018 őszétől Bocz Bea kárpitművész a kárpitműhely művésztanára. A Műhely szellemisége változatlanul viszi tovább az elődöktől kapott örökséget.
Az oktatás a szőnyegszövési technikák megismerésén, elsajátításán keresztül vezet el a hagyományos, európai kárpitszövés technikájának megtanulásához.
„Rajzolva, írva, szőve – Bocz Beáról
…Az első gondolat rajzban fogalmazódik. Látható élvezettel szövi be a fehér papírt, fekete vonalak sűrűjével, pontocskák felhőjével, nyüzsgő, mozgó fekete-fehér foltokkal. Loncsos fűcsomók, bokrok levelekkel, tán bogyókkal, gyümölccsel, ahol minden él, mozog, örvénylő eleven vizekkel karéjozva. Lebben a levegő is, a felhők, vagy távoli dombok talán… töredékben elúszva. Ez a Pilinszky kárpit kiinduló rajza.
Ez a rajz, s mindig a rajz fordul át a kárpit, a szövés nyelvére, nyer színt és újabb dimenziót. Beleköltözik a ragyogás, a sistergő fény, az őselem hömpölygő vize, a tenger, a folyó mozgásvariációjának csillámcsodája.
Elragadtatunk a tárgyi világból, hogy megérkezzünk a költészet földjére. A gyökerek a múltba nyúlnak, de a létrejövő művészet mégis a jelen nyelvén szól, annak része. Ebből a tájból kibontakozik egy tűnődő, rokonszenves személyiség, a létezés alig hallható neszeire is mozduló, gazdag érzelmi világ.
Őszinte líráját magunkba szívjuk, mintegy újra felfedezett illatot.”
Remsey Flóra, kárpitművész
2007
Aktuális tanfolyamainkról a TANFOLYAMOK ÉS WORKSHOPOK almenüpontban lehet olvasni.
Fotók I Bocz Bea I Tóth Péter I Fülöp Dániel Mátyás