Mintha párás ablakon vagy vízpermeten át pillantanánk meg a virágmezőt, úgy lebeg, imbolyog a szőtt felületen; eltűnik, majd újra előkerül; létezik, megszűnik; van és nincs. Szuppán Irén Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész alkotásai egy ősi, indonéz technika, az ikat felhasználásával készültek. A művész az ikat során a szövés előtt szálanként, a minta szerint festette meg a láncfonalakat, hogy azután átbújtassa rajtuk a színtelen vetülékfonal egyenletes sorait, így lett a szövött textileknek finoman elmosódó, kicsit pontatlan mintája. A könnyű és levegős hatást fokozza a napszítta, fakó tónusok alkalmazása.
