Interjú IPSICS BARBARA médiaművésszel
1. A GIM-ben 2018-ban a Transzparens terek kiállítás keretében láthattunk egy művészeti installációt Tőled. Milyen gondolatok inspirálták az akkori munkádat?
2018 előtt főként a narratív fotó és videó műfaján keresztül fogalmaztam meg azokat a problémákat, amik aktuálisan foglalkoztattak. Izgalmas kérdésként tekintettem például a családi archívumra, azon belül pedig a családi fotóalbum műfajára, ami ellentmondásokat és ugyanakkor hiányosságokat magába foglaló jelenség. Ehhez a folyamathoz kötődik a Relikviák című sorozatom is, ahol saját emlékeim meghatározó pillanatait már főként absztrakt terekként, formákként modellezem. Mivel ennél a munkánál a felejtés és emlékezés közötti, alig észlelhető holttér kérdését szerettem volna megragadni, kézenfekvőnek kínálkozott a grafika műfaja.
2. 2021-ben a Te vizuális művészeti vezetéseddel készült el Nézőpontok katalógusunk, amelynek a borítóját is Te tervezted a GUBAHÁMORI építésziroda rajza alapján. Melyek voltak számodra a legfontosabb szempontok a katalógus vizuális megtervezésekor?
A Nézőpontok katalógusban 2018 és 2020 között megvalósult kiállítások anyagait fűztük össze, ezért fontosnak éreztem, hogy az egyes művek elegendő teret kapjanak. Rendkívül érzékeny, finom munkákról van szó, ezért a nagyvonalú fehér felületek homogenitása adta a letisztult végeredményt. A borító megvalósításánál pedig nagy előnyt jelentett, hogy a GUMAHÁMORI építésziroda korábban csodálatos tervet készített a GIM ház rekonstrukciójához, így annak továbbgondolásával hoztuk létre azt a megoldást, ami a vászon hatású papíron is jól működött. Mivel a GIM ház életében megkerülhetetlen szerepe van a kertnek, így a friss-zöld szín beemelése a kiadványba szinte magától értetődő volt, ebben Hidasi Zsófival, a GIM ház művészeti vezetőjével is egyetértettünk.
3. Egyszerre dolgozol az alkalmazott és az autonóm művészet területén is. 2017 és 2021 között az OCTOGON építészeti folyóirat grafikusa voltál, emellett autonóm grafikáid is születtek. Szerinted milyen kölcsönhatásban áll egymással a két terület és milyen megközelítésekkel viszonyulsz hozzájuk?
Különös módon az alkalmazott kiadványtervezés, azon belül az építészeti kiadványok létrehozása segítségemre voltak abban, hogy a művészet területén is szabadabban viszonyuljak a geometrikus absztrakt terekhez, felületekhez. Izgalmas folyamatnak találom a személyes indíttatású témáimat redukált kompozíciókba sűríteni, ezek összjátéka új kérdéseket vet fel bennem, ugyanakkor az alkotói folyamatban több teret kaphat a véletlen is, amit én nagyon szeretek.
4. Az alkotói-tervezési folyamat melyik részét élvezed a legjobban? Inkább egyedül vagy csapatban szeretsz dolgozni?
Tulajdonképpen minden tervezési fázisnak megvan a szépsége illetve a küzdelmesebb oldala is, de amit igazán élvezek, amikor az alakulóban lévő kép saját dinamikája, vagy ritmusa úgymond átveszi az irányítást és attól a pillanattól teljes egészében én igazodom hozzá.
Bár az alkotói munkára inkább magányos tevékenységként tekintek, ugyanakkor rendkívül fontosnak tartom a hozzám közel álló alkotótársak véleményét is. A velük folytatott beszélgetések mindig nagy segítségemre vannak abban, hogy letisztultabb megoldások születhessenek.
5. Milyen projekten dolgozol jelenleg és mik a terveid a jövőre nézve?
Készülőben lévő új sorozatomat olyan személyes történetek inspirálják, amihez a múltból kiragadott építészeti motívumok és helyszínek szorosan kapcsolódnak, de redukált megfogalmazásban. Különösen érdekel a folyamatban, hogy hogyan változik meg a tér jelentése, ahogy a látásbeli vizsgálódás kimozdul eredeti nézőpontjából. Az ebből kialakuló sajátos légkörre vagyok leginkább kíváncsi.
Az interjút készítette I Hidasi Zsófia textiltervező művész I 2023. február
